Project Description
Tavaly Magyarországon 1058 millió liter ásványvíz fogyott, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Világszerte több mint 160 milliárd liter palackos víz fogy egy év alatt. A csapvíz nemcsak olcsóbb, hanem egészségesebb is mint a palackozott, hiszen a palackokra rengeteg szénszármazék rakódik le a sokszor hosszú szállítási utakon, ráadásul a műanyag palackok szennyezik a környezetet, és megsemmisítésük rengeteg pénzbe kerül. A fogyasztóvédelem 2005-ös vizsgálata úgy találta, hogy 54 palackozott vízből 25 terméken rossz volt a jelölés. Akadt olyan, amelyre azt írták, hogy „alacsony ásványianyag-tartalmú”, noha a benne lévő ásványi anyagok mennyisége szerint már a magas tartományba tartozott. Az is előfordult, hogy a gyártó ásványvíznek nevezte termékét, azonban aktív szén-dioxidot adott hozzá, ami kizárja ezt a megjelölést. Sok esetben a víz a közműhálózatból származik. Egyes palackozott vizek fogyasztásának akár veszélyei is lehetnek, ugyanis a magasabb ásványianyag-tartalmú vizek rendszeres fogyasztása amelyekben literenként 20 mg-nál több kalcium vagy magnéziumsó van, megnöveli a vesekő kialakulásának veszélyét. A kalciummal dúsított víz nagyon hasznos annak, aki nem fogyaszt tejtermékeket, mert allergiás vagy vegetáriánus. De még nekik sem tanácsos ilyen vízből napi 2-3 decinél többet inniuk. Ha valakinek volt már veseköve, még ennél kevesebb is ártalmas lehet, mert ez a típusú víz beindíthatja a kőképződést. Ugyanígy vigyázni kell a deciliterenként 150 mg-nál nagyobb nátriumtartalmú vizekkel is, ha valaki szív- és érrendszeri betegségben szenved, magas a vérnyomása, vagy infarktus után lábadozik. A magas ásványianyag-tartalmú ásványvíz veszélyes lehet a gyermekekre is: a magas sótartalom magas vérnyomást vagy vesekárosodást okozhat, a magas szulfáttartalom pedig hasmenést. A túl alacsony ásványianyag-tartalom is veszélyeket hordoz. Az ilyen vizek hosszú távú fogyasztása felboríthatja a szervezet ásványianyag-egyensúlyát. A túl alacsony ásványianyag-tartalmú víz szinte kimossa a szervezetből a máshonnan felvett ásványi anyagokat. A palackos víznél a termelés, a töltés, a csomagolás, a raktározás és a szállítás energiafelhasználása igen magas. Ezen kívül a műanyag palackok előállítása igen nagy mennyiségű nyersolajat igényel. A legtöbb palackos vizet polietilén-tereftalát flakonba töltik. A műanyag palackból a meleg, a napsütés hatására különféle anyagok oldódhatnak ki. Ha felmelegszik, háromszor-négyszer nagyobb mennyiségű vegyi anyag oldódik a vízbe, mint ha szobahőmérsékleten tartjuk, ugyanis a PET-gyártás során antimon-oxid katalizátort alkalmaznak. Ennek következtében a PET-palackok kilogramonként átlagosan 300 mg-os koncentrációban tartalmaznak antimont, amely az arzénhoz hasonló toxicitással bíró kémiai elem. Az antimon kioldódásának mértéke – akárcsak a lágyítóként használt ftalátoké – egyebek mellett függ a tárolási hőmérséklettől, a fényhatástól és a tárolás időtartamától. Ártalmas környezetünkre! A PET-palackot nyers kőolajpárlatból készítik, a töltése, illetve szállítása szintén sok fosszilis üzemanyagot emészt fel. Kevesen tudják, de a palack készítésekor és a palackozásra való előkészítés során rengeteg ivóvíz megy veszendőbe. Egyes számítások szerint az üzletek polcaira kerülő minden liter vízhez körülbelül két liter csapvizet használnak fel a gyárak. Ennyi kerül a szennyvízcsatornába. Sajnos egyelőre a PET-palackok nagy része, évente csak Magyarországon mintegy egymilliárd palack szemétbe kerül, ahol talán ezer évig sem bomlik le. A palackok kevesebb mint 20 százaléka kap lehetőséget, hogy anyagát újrahasznosítsák, és kevesebb mint egy százalékot töltenek újra.
Írta: Sándor István
