Project Description

Az egy főre eső kén-dioxid kibocsátásunk második a világon. 600 ezer tonna ként juttatunk a levegőbe évente, ami több, mint a világ kibocsátás 1%-a.

A weforum.org oldalon ismertetett térkép megerősíti, hogy a helyzet a közép-kelet-európai és balkáni országokban a legrosszabb. Ezekben az államokban helyenként – például Észak-Kelet-Magyarországon olyan mértékű a szennyezés, hogy akár napi egy doboz cigaretta elfogyasztásával is megegyező hatással bírhat a helyiekre.

2005 óta érvényben van egy uniós előírás, amely napi átlagban ötven mikrogramm/köbméterben állapítja meg a szálló por mennyiségét a levegőben. Sajnos ezt a határértéket kicsiny országunk nem tudta tartani, így 2010-ben érkezett egy felszólító levél Brüsszelből, hogy szíveskedjünk az előírt határérték alá vinni a levegőben szálló por mennyiségét. A  Környezetvédelmi Minisztérium mentességet  kért 2011-ig, ugyanis ezt a határértéket túl szigorúnak vélte a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezető-helyettese.

Az Európai Számvevőszék (ECA) megállapította, hogy a legtöbb európai uniós tagország ugyanúgy nem teljesíti a közösség levegőminőségi standardjait, mint mi, egyes kelet-európai országokban, pedig a légszennyezettségi helyzetét még a kínainál és indiainál is rosszabbnak minősíti. Környezetvédelemből Magyarország EU-kettest kapott, ugyanis 24 uniós ország nálunk jobban teljesít a 180 országot érintő környezetvédelmi teljesítmény index (EPI) szerint. Talán ez azért is van így, mert Magyarországon a lakosságnak csak 2-5%-át aggasztja a környezet és a klíma állapota, pedig a globális átlagnál jobban melegszünk, és a világátlagnál többet fogyasztó országok közé tartozunk.

Egyértelmű összefüggést mutatott ki a WHO friss jelentése a hosszú távú szállópor-szennyezés PM 2,5 –  az angol particulate matter, azaz finomszemcsés anyag elnevezés után, a szálló por legveszélyesebb, a tüdő legapróbb hólyagjaiba is eljutó, és onnan gyakorlatilag soha ki nem ürülő, azaz egész életen át halmozódó, 2,5 mikron alatti átmérőjű összetevőit jelöli -, illetve az érelmeszesedés, bizonyos szülési rendellenességek és gyermekkori légúti megbetegedések kialakulása között. A dokumentumban szereplő szennyezőanyag Magyarországon – európai összehasonlításban is – kiemelkedő mértékben károsítja a környezetet és a lakosság egészségét. Forrás: NOL.hu

A WHO korábbi adatai alapján az európai lakosság több mint 80 százaléka van kitéve az egészségügyi határérték feletti PM-szennyezésnek, ami átlagosan 8,6 hónappal rövidíti meg egy-egy uniós polgár várható élethosszát

Levegőszennyezettség csökkentési lehetőségek:

  • Közlekedési szokásaink változtatása
  • Városi környezetben a leghatékonyabb eszköz az NOx csökkentésére a hatékony tömegközlekedés biztosítása.
  • Ezen felül tömegközlekedés alatt nem csak a megszokott busz villamos metró hármasára lehet gondolni, hanem a népszerűvé váló közösségi megoldások is egyre nagyobb szerepet játszanak a városi mobilitásban, legyen szó akár az autómegosztásról, közösségi biciklimegosztásról, vagy a gyaloglás népszerűsítéséről. Ezen új megoldások hatékonyan csökkentik a városlakók gépjármű használatát
  • A dízel üzemű autók CO2 kibocsátása nagyságrendileg, 15%-kal a benzines társaik alatt van, így hosszú távon hatékonyabban hozzá tudnak járulni a klímaváltozás elleni harchoz.
  • Az elektromos autók, habár jelenleg hosszabb utakra még kevésbé használhatóak, de városi környezetben már valós alternatívát jelenthetnek a hagyományos autók mellett. És habár a villamos energia előállítás helyén még jelentős mennyiségű szennyezés szabadul fel, a városok levegőjét többnyire ez kevésbé érinti.
  • A fűtési célú energiaigény csökkentése a lakóépületek energiahatékonyabbá tételén keresztül járulhat hozzá nagyon nagymértékben a téli légszennyezés csökkentéséhez, de jó megoldás a távfűtésre vagy egyéb alternatív, kevésbé légszennyező fűtési módra történő áttérés is.
  • Zöldfelületek növelése a városokban

Írta: Sándor Anita